Palesztin területek
A Palesztin területek
| Pénznem | Új izraeli sékel (NIS) |
| Nyelv | arab |
| Főváros | Kelet-Jeruzsálem |
Palesztina állam Ciszjordánia és a Gázai övezet területeiből áll. Ciszjordánia Jeruzsálemtől keletre található, határos Izraellel és Jordániával. A Gázai övezet a Földközi-tengerrel határos, Izrael és Egyiptom között. A palesztin terület határait azonban továbbra is vitatják.
Palesztina régóta szenved konfliktusokat és vitákat a területe felett, és a palesztin szuverenitás továbbra is konfliktusokat generál Izraellel. Izrael 1948-as létrehozása az arab lakosság kiszorításához vezetett Izraelből Palesztina területeire - Ciszjordániára és a Gázai övezetbe. Ilyen népáradattal Ciszjordánia szegény, sűrűn lakott és nélkülözött területté vált. 1964-ben megalakult a Palesztinai Felszabadítási Szervezet, a palesztin nép képviselője. A szervezet célja egy független állam létrehozása és a palesztinai emberek felszabadítása volt az izraeli elnyomás elől. 1988 novemberében a Palesztinai Felszabadítási Szervezet önmaga kikiáltotta függetlenségét. 1993-ban Izrael és Palesztina aláírta az oslói egyezményt, amelyben Izrael adminisztratív ellenőrzést biztosított a Palesztinai Felszabadítási Szervezet számára a palesztin területek egy részén. 2012-ben az ENSZ nem tag megfigyelő állam státuszt kapott Palesztinának, és 2015. szeptemberétől az ENSZ tagállamai közül 193 elismerte Palesztina államot. Ennek ellenére a konfliktusok és a viszályok folytatódnak. A palesztin nacionalisták féltik Ciszjordánia és a Gázai övezet izraeli ellenőrzését és annektálását, míg az izraeliek többsége úgy érzi, mintha ezek a földek Izraelhez tartoznának. Ezek a földek stratégiai jelentőségűek voltak és vannak továbbra is; az Egyiptomot és Szíriát összekötő fő utak futnak rajtuk keresztül, valamint a Földközi-tenger és a Közel-Kelet közötti összekötő utak a Jordán folyón túl.
Palesztina kultúrák és vallások gazdag keverékével rendelkezik. Zsidók, keresztények és muzulmánok Palesztinában élnek, és mindhárom vallás elismeri a területet Szentföldnek. Palesztina földrajza ugyanolyan változatos, mint Júdea sziklás fennsíkja, a sivatagszerű Negev régió és a mély, száraz Jordán-völgy (a Föld legalacsonyabb szárazföldi mélysége).
Palesztina elnöke az államfő. Noha Palesztina fővárosa Kelet-Jeruzsálem, az adminisztratív központ Ramallah. Palesztina nagyon sűrűn lakott, népessége megközelítőleg 4 420 000 fő (2013-as becslés).
Ajánlott védőoltások Palesztin területek
A legtöbb utazó számára
Hepatitis B vakcina
Ebben az országban fennáll a hepatitis B fertőzés veszélye, ezért ajánlott az oltás.
Hepatitis A vakcina
Ebben az országban fennáll a hepatitis A-nak való kitettség kockázata, ezért ajánlott az oltás.
Egyes utazók számára
Kanyaró, mumpsz, rubeola (MMR) vakcina
A kanyaró-mumpsz-rubeola (MMR) vakcina beadása minden 6 hónaposnál idősebb utazó számára ajánlott.
Tífuszos oltás
Ebben az országban fennáll a tífusznak való kitettség veszélye a nem biztonságos élelmiszerek és víz fogyasztása révén. Mivel a nem biztonságos forrásoknak való kitettség ebben az országban változó, a tífusz elleni oltás általában ajánlott, különösen kisebb városok, vidéki területek meglátogatása vagy barátok vagy családtagoknál való tartózkodás esetén.
Veszettség elleni oltás
A veszettség elleni oltást azoknak az utazóknak ajánljuk, akik szabadtéri tevékenységekben vesznek részt (pl. Kalandutazók és barlangászok), akik közvetlen kapcsolatban lehetnek veszett kutyákkal, denevérekkel és más emlősökkel. A foglalkozási kockázatokkal küzdők (például állatorvosok, vadon élő állatok szakemberei, kutatók), valamint a hosszú távon utazók és külföldiek nagyobb kockázatnak vannak kitéve, és be kell őket oltani.
Ajánlott gyógyszerek Palesztin területek
Jelenleg nincsenek ajánlások a Palesztin területek számára.
Betegségek, amelyekkel tisztában kell lenni Palesztin területek
A legtöbb utazó számára
Hepatitisz A
A szennyezett étel vagy víz révén fennáll annak a veszélye, hogy a hepatitis A vírusnak kiteszik.
Hepatitisz B
Ebben az országban fennáll a hepatitis B megszerzésének kockázata.
Egyes utazók számára
Kanyaró
Ebben az országban fennáll a kanyaró kockázata, különösen a 6-11 hónapos csecsemőknél.
Hanta vírus
Fennáll annak a veszélye, hogy ebben az országban fertőzött rágcsálóval szennyezett élelmiszer és víz fogyasztása vagy rágcsálócsípés révén elkapják a Hantavírust.
Leishmaniasis
Fennáll annak a veszélye, hogy homoklégycsípések következtében leishmaniasist kapnak ebben az országban, különösen alkonyattól hajnalig. A kalandturisták, a szabadtéri sportolók vagy a humanitárius segélynyújtók nagyobb kockázatnak vannak kitéve.
Tífuszos láz
A be nem oltott személyek szennyezett ételekkel és vízzel fertőződhetnek meg, különösen akkor, ha kisebb városokat, falvakat vagy vidéki területeket látogatnak meg, ahol a víz és az élelmiszer nem biztos, hogy biztonságos.
Veszettség
Veszettség fordul elő ebben az országban. A szabadtéri tevékenységekben részt vevő utazók (pl. Táborozók, túrázók, motorosok, kalandutazók és barlangászok) közvetlen kapcsolatban lehetnek veszett kutyákkal, denevérekkel és más emlősökkel. Foglalkozási kockázatokkal küzdők (például állatorvosok, vadon élő állatok szakemberei, kutatók), valamint a hosszú távon utazók és külföldiek nagyobb kockázatnak vannak kitéve.
Biztonság és védelem Palesztin területek
Személyes biztonság
A Palesztin Központi Statisztikai Hivatal 2024-es adatai szerint Ciszjordániában 100 000 lakosra vetítve 1035,6 bűncselekményt jelentettek, bár ez nem tartalmazza Gázát és Kelet-Jeruzsálem területeit. A 2023 októbere óta tartó konfliktus eszkalációja alapvetően megváltoztatta a biztonsági helyzetet a palesztin területeken. 2023 októbere óta több mint 1000 palesztint öltek meg Ciszjordániában izraeli erők és telepesek, és ebben az időszakban több mint 1800 telepes támadást dokumentáltak. Veszélyekkel néz szembe az izraeli katonai műveletek, amelyek menekülttáborokat céloznak meg olyan területeken, mint Dzsenin, Tulkarem, Nablusz és Rámalláh. Ezek a műveletek előzetes figyelmeztetés nélkül történhetnek, és civil áldozatokat okozhatnak. A Ciszjordánia-szerte található ellenőrzőpontok kiszámíthatatlan késéseket és potenciális konfrontációkat okoznak. Az erőszakos incidensek gyakran előfordulnak a 60-as, a 443-as út és más, palesztinok és izraeliek által használt főbb utak mentén. Útlevél-, hitelkártya- és értéktárgylopás történik a nyilvános strandokon és a turisztikai területeken. Gázában a folyamatban lévő katonai műveletek rendkívüli veszélyt jelentenek, több mint 67 000 palesztin halt meg 2023 októbere óta. Az egész területet aktív harcok, válogatás nélküli támadások és humanitárius válsághelyzetek jellemzik. Nincsenek biztonságos övezetek, és a konzuli segítségnyújtás sem érhető el. Ciszjordániában kevés előzetes értesítéssel is elrendelhetnek mozgáskorlátozásokat és kijárási tilalmat. A GPS-jelek blokkolódhatnak, ami megzavarhatja a navigációs alkalmazások működését. Mindig magánál kell tartania személyazonosító okmányát.
Extrém erőszak
A fegyveres konfliktussal összefüggő szélsőséges erőszak 2023 októbere óta példátlan méreteket öltött. A Gázai Egészségügyi Minisztérium több mint 44 000 halálesetet jelentett 2024 végére, az ENSZ által igazolt halálesetek 70%-a nő és gyermek volt. Egy Lancet-tanulmány becslése szerint 2024 júniusáig 64 260 traumás sérülés okozta haláleset történt. Az izraeli erők Gáza lakosságának szinte teljes egészét erőszakkal kitelepítették, gyakran többször is, a tömeges evakuálások pedig emberiség elleni bűncselekményeket jelentenek az emberi jogi szervezetek szerint. Ciszjordániában több mint 1000 palesztin halt meg 2023. október 7. óta, köztük 70-et csak 2025 januárjában. Az izraeli katonai rajtaütések, amelyek a dzsenini, tulkaremi, nablusi és far’ai menekülttáborokat célozták meg, tömeges kitelepítést és civil áldozatokat eredményeztek. Ezek a műveletek válogatás nélküli támadásokat, lakóövezetek bombázását és egészségügyi intézmények elleni támadásokat foglalnak magukban. A telepesek erőszakos cselekménye drámaian felerősödött, 2024 októberéig több mint 1400 dokumentált támadással. 2025. június 25-én körülbelül 100 fegyveres izraeli telepes erőszakosan támadta meg Kfar Malik falut, három embert megölve, miközben házakat próbáltak felgyújtani. A dél-hebroni dombságban és Nablusz közelében található települések közelében lévő területek különösen veszélyeztetettek. Palesztin fegyveres csoportok háborús bűncselekményeket követtek el, beleértve a 2023. október 7-i támadásokat is, amelyekben 1195 izraeli és külföldi állampolgár halt meg. A Hamász és más csoportok továbbra is túszokat tartanak fogva, és megölték az őrizetben lévő foglyokat. Válogatás nélkül rakétákat lőnek civil területekre, bár ezek korlátozott áldozatokat okoztak. Mind az izraeli erők, mind a palesztin fegyveres csoportok súlyos nemzetközi humanitárius jogsértéseket követtek el. A konfliktus magában foglalja a robbanófegyverek széles körű használatát sűrűn lakott területeken, a civil infrastruktúra, köztük a kórházak és iskolák elleni támadásokat, valamint a fogvatartottakkal szembeni szexuális erőszak, kínzás és egyéb kegyetlen bánásmód dokumentált eseteit mindkét oldalon.
Politikai zavargások
A politikai feszültségek és a polgári elégedetlenség áthatja a mindennapi életet a palesztin területeken. Gyakran előfordulnak tüntetések és összecsapások az izraeli erők, a telepesek és a palesztinok között, különösen jelentős évfordulók, vallási ünnepek és katonai műveletekre adott válaszként. Jeruzsálemben, beleértve az Óvárost és Kelet-Jeruzsálemet is, rendszeresen tartanak tüntetéseket, és az izraeli hatóságok korlátozhatják a hozzáférést, vagy életkor- és nemi alapú belépési követelményeket vezethetnek be, különösen a ramadán idején. Gyakoriak az erőszakos összecsapások az ellenőrzőpontokon. Ciszjordániában rendszeresen tapasztalhatók olyan tüntetések, amelyeket az izraeli biztonsági személyzet erőszakkal hárít el. 2024. április 30-án a palesztin rendőrség erőszakkal oszlatta fel az egyetemi hallgatók tüntetéseit Ramallahban, ahol 60 diák nyújtott be panaszt a túlzott erőszak miatt. A ciszjordániai palesztin hatóságok 41 újságírót tartóztattak le 2024-ben óráktól egy hétig terjedő időtartamra, és kihallgatták őket munkájukról. Több mint 241 panaszt nyújtottak be önkényes fogva tartás miatt a Független Emberi Jogi Bizottsághoz. Gázában a hatóságokat kritizálók fizikai bántalmazással néznek szembe. 2024. július 8-án Amin Abedet, a Hamász egyik kritikusát álarcos fegyveres férfiak támadták meg a dzsabalia menekülttáborban. Gázában nem engedélyezettek szervezett Hamász-ellenes tüntetések, bár kisebb, spontán tiltakozások történtek kétségbeesett lakosok részéről, akik élelmet és segélyt követeltek. Ciszjordánia egész területén előzetes figyelmeztetés nélkül bevezethetnek mozgáskorlátozásokat, beleértve az ellenőrzőpontokat, lezárásokat és kijárási tilalmat. Ezek a korlátozások befolyásolják a városokhoz, vallási helyekhez és határátkelőhelyekhez való hozzáférést. A jordániai szárazföldi határátkelőhelyek rövid időn belül megnyílhatnak és bezárhatnak. A Fatah által ellenőrzött Ciszjordánia és a Hamász által ellenőrzött Gáza közötti politikai megosztottság további bonyodalmakat okoz a kormányzásban és a területek közötti mozgásban.
Kerülendő területek
Gáza egy rendkívül veszélyes övezet, ahol minden utazást kerülni kell. Az egész területet aktív katonai műveletek, válogatás nélküli támadások, súlyos élelmiszer- és vízhiány, összeomlott egészségügyi infrastruktúra és a civilek számára működőképtelen kijárati útvonalak jellemzik. A konzuli segítségnyújtás teljesen elérhetetlen. Észak-Gáza különösen intenzív katonai műveletekkel néz szembe 2024 októbere óta, teljes ostromokkal, kényszerű kitelepítésekkel és a civil infrastruktúra elleni támadásokkal. A Ciszjordániában található menekülttáborok komoly kockázatot jelentenek. A dzsenini és nablusi menekülttáborokban különösen gyakoriak és erőszakos izraeli katonai rajtaütések, amelyek haláleseteket, tömeges kitelepítéseket és megsemmisült infrastruktúrát eredményeznek. Tulkarem, Nur Samsz és Far’a táborokban is rendszeresek a katonai behatolások. Ezek a műveletek gyakran teljes ostromokkal, az orvosi ellátáshoz való hozzáférés korlátozásával és válogatás nélküli erőszak alkalmazásával járnak. A 60-as út, különösen a nablusi csomópontok, számos erőszakos incidens helyszíne volt, többek között lövöldözések, kődobálások és összecsapások. A Jeruzsálemet és Ciszjordániát összekötő 443-as úton is gyakran előfordulnak biztonsági incidensek. A Jordán-völgyön áthaladó 90-es autópálya az egyik legveszélyesebb út, ahol 2003 és 2018 között több mint 2250 baleset történt. Az izraeli települések közelében lévő területek jelentős veszélyt jelentenek. A dél-hebroni dombvidéken, valamint a Beit El, Homes, Shilo és Evyatar környékén a közelmúltban erőszakos incidensek történtek telepesek részvételével. Hebron H2 negyede, az Ash-Suhada utca és az Ibrahimi-mecset körül, egy zárt katonai övezet, ahol fennáll az szélsőséges csoportok ellenséges reakcióinak veszélye. Az Izrael és Ciszjordánia közötti elválasztó faltól 500 méteren belüli területek különösen magas kockázatú zónák, ahol erőszakos összecsapások történhetnek. Az ezeken a területeken található ellenőrző pontok hirtelen bezárhatnak, és erőszak gócpontjaivá válhatnak. Kelet-Jeruzsálemben rendszeresek a feszültségek, tüntetések és a palesztinok hozzáférésének korlátozása.
