Irán
A Irán
| Pénznem | Rial (IRR) |
| Nyelv | Perzsa (fārsi) |
| Főváros | Teherán |
Az Iráni Iszlám Köztársaság a Közel-Keleten található Irak és Pakisztán között, a Kaszpi-tenger, az Ománi-öböl és a Perzsa-öböl határaival. A lakosság becslése szerint körülbelül 79,8 millió ember él. 1935-ig Perzsia néven ismert Irán több ezer éves múltra tekint vissza.
Az 1960-as években az uralkodó sah számos társadalmi és gazdasági reformot indított el. Sok muszlim úgy érezte, hogy a reformok nyugati irányultságot hoztak és megsértették a vallási törvényeket. 1979-ben megdöntötték a monarchiát, és az ország iszlám köztársasággá vált. Konzervatív és alapvető iszlám elveket vezettek be, és teokratikus köztársaságot hoztak létre klerikusok vezetésével. A kormánynak legfőbb államfőként és elnökként kormányfőként van jelen.
2011-ben Irán mintegy 3 millió turistát fogadott (és ez a szám várhatóan növekszik a laza vízumszabályok mellett). Irán számos ősi régészeti és építészeti látnivalónak ad otthont, és 16 UNESCO Világörökség részét képezi. Néhány ilyen hely a Perzsa Kert, a Persepolis és a Tabriz Történelmi Bazár Komplexum. Az utazók élvezhetik az ősi városok, sírok, paloták és múzeumok látogatását.
Ajánlott védőoltások Irán
A legtöbb utazó számára
Hepatitis A vakcina
Ebben az országban jelentős a hepatitis A expozíció kockázata, ezért az oltás ajánlott.
Hepatitis B vakcina
Ebben az országban jelentős a hepatitis B fertőzés veszélye, ezért ajánlott az oltás.
Egyes utazók számára
Kanyaró, mumpsz, rubeola (MMR) vakcina
A kanyaró-mumpsz-rubeola (MMR) vakcina beadása minden 6 hónaposnál idősebb utazó számára ajánlott.
Gyermekbénulás elleni oltás
**Ebben az országban nem áll fenn a gyermekbénulás veszélye. Mindazonáltal az iráni érkezés előtt 4 hét és 12 hónap közötti gyermekbénulás elleni védőoltás igazolása szükséges minden korosztályú, polio-endémiás országból (Afganisztán, Nigéria, Pakisztán) érkező utazóknak, beleértve az átutazást/kiszállást is. Ha ilyen igazolást nem lehet bemutatni, az utazók egy adag polio vakcinát kapnak a belépési kikötőben.**
Sárga láz vakcina
Sárgaláz elleni oltási igazolás szükséges a 9 hónapos vagy annál idősebb utazók számára, akik olyan országból érkeznek, ahol fennáll a sárgaláz átterjedésének a veszélye, és azok számára, akik átutaztak egy olyan ország repülőterén, ahol fennáll a sárgaláz átterjedésének veszélye.
Tífuszos oltás
Ebben az országban fennáll a tífusznak való kitettség veszélye a nem biztonságos élelmiszerek és víz fogyasztása révén. Mivel a nem biztonságos forrásoknak való kitettség ebben az országban változó, a tífusz elleni oltás általában ajánlott, különösen kisebb városok vagy vidéki területek látogatása esetén, ahol az élelmiszer- és vízforrások szennyezettek lehetnek.
Veszettség elleni oltás
A veszettség elleni oltást azoknak az utazóknak ajánljuk, akik szabadtéri tevékenységekben vesznek részt (pl. Táborozók, túrázók, kalandutazók és barlangászok), akik közvetlen kapcsolatban lehetnek veszett kutyákkal, denevérekkel és más emlősökkel. A foglalkozási kockázatokkal küzdők (például állatorvosok, vadon élő állatok szakemberei, kutatók), valamint a hosszú távon utazók és külföldiek nagyobb kockázatnak vannak kitéve, és be kell őket oltani.
Ajánlott gyógyszerek Irán
Egyes utazók számára
Maláriaellenes gyógyszerek
Az Egyesült Államok Betegségmegelőzési és Megelőzési Központja az atovakvon-proguanilt, a doxiciklint vagy a meflokint javasolja, ha ellátogat az érintett tartományokba. Az Egyesült Királyság NaTHNaC a klorokint és a proguanilt ajánlja. Az Egészségügyi Világszervezet nem javasolja a malária elleni gyógyszereket.
Betegségek, amelyekkel tisztában kell lenni Irán
A legtöbb utazó számára
Hepatitisz B
Jelentős a kockázata a hepatitis B megszerzésének Iránban.
Dengue-láz
Noha a dengue-láz kockázata Iránban nincs pontosan meghatározva, kitörések előfordulhatnak.
Hepatitisz A
Jelentős a hepatitis A vírus kitettségének kockázata Iránban.
Kolera
A kolera valóban előfordul ebben az országban.
Egyes utazók számára
Rift-völgyi láz (RVF)
A Rift Valley Fever (RVF) szórványos kitörése előfordulhat ebben az országban.
Kanyaró
Ebben az országban fennáll a kanyaró kockázata, különösen a 6-11 hónapos csecsemőknél.
Malária
Márciustól novemberig fennáll a malária kockázata Fars tartomány vidéki területein, a Szisztán-Baluchestan tartományban, Hormozgan és Kerman tartomány déli trópusi területein.
Chikungunya láz
Chikungunya-láz fordult elő ebben az országban.
SÉTÁLÁS
Fennáll a MERS-CoV megszerzésének veszélye ebben az országban. A tudósok nem értik teljesen, hogyan terjed a MERS vírus. Feltételezhető, hogy vírusos fertőzésről van szó, amely fertőzött tevékkel vagy tevével kapcsolatos termékekkel való közvetlen vagy közvetett érintkezés útján terjed. Beszámoltak arról is, hogy a fertőzött személyek köhögésen és tüsszögésén keresztül, jellemzően egészségügyi körülmények között, korlátozottan, személyről emberre terjednek. Jelenleg nincs vakcina a MERS megelőzésére.
Tuberkulózis
Az Iránba utazókat veszélyezteti a tuberkulózis, ha beteg barátokat vagy családtagokat látogatnak meg, egészségügyi területen dolgoznak, vagy fertőzött személyekkel hosszabb ideig tartanak szoros kapcsolatot.
Hanta vírus
Fennáll annak a veszélye, hogy ebben az országban fertőzött rágcsálóval szennyezett élelmiszer és víz fogyasztása vagy rágcsálócsípés révén elkapják a Hantavírust.
Nyugat-Nílus láza
Fennáll a veszélye a nyugat-nílusi vírus megszerzésének ebben az országban.
Leishmaniasis
Fennáll annak a veszélye, hogy homoklégycsípések következtében leishmaniasist kapnak ebben az országban, különösen alkonyattól hajnalig. A kalandturisták, a szabadtéri sportolók vagy a humanitárius segélynyújtók nagyobb kockázatnak vannak kitéve.
Krími-kongói vérzéses láz
Fennáll annak a veszélye, hogy ebben az országban bizonyos rovar-, poloska- vagy kullancscsípés, vagy ezzel a betegséggel fertőzött személlyel vagy állattal való közeli érintkezés következtében elkapják a krími-kongói vérzéses lázat. Nagyobb kockázatnak vannak kitéve az olyan utazók, akik olyan tevékenységekkel foglalkoznak, mint a túrázás, a kempingezés, az állatokkal való foglalkozás, valamint a farmok és erdős területek látogatása. Nincsenek védőoltások (vagy gyógyszerek) a krími-kongói vérzéses láz megelőzésére.
Gyermekbénulás
Ebben az országban nem áll fenn a gyermekbénulás veszélye. Egyes utazóknál azonban szükség lehet a gyermekbénulás elleni védőoltás igazolására.
Tífuszos láz
A be nem oltott emberek fertőzött élelmiszerek és víz révén fertőződhetnek meg Iránban, különösen kisebb városok, falvak vagy vidéki területek meglátogatása során, ahol az élelmiszer- és vízforrások szennyezettek lehetnek.
Schistosomiasis
Ez a betegség ebben az országban fordul elő, és édesvízzel való érintkezés útján szerezhető be, például úszás, fürdés vagy rafting. A jól klórozott úszómedencék és az óceánok vagy tengerek sós vizével való érintkezés nem veszélyezteti az utazókat a skisztoszomiasis kockázatának.
Sárgaláz
Nincs veszélye a sárgaláz terjedésének Iránban. Sárga láz elleni oltási igazolás szükséges azonban a 9 hónapos vagy annál idősebb utazók számára, akik olyan országból érkeznek, ahol fennáll a sárgaláz átterjedésének a veszélye, valamint azon utazók számára, akik átutaztak egy olyan ország repülőterén, ahol fennáll a sárgaláz átterjedésének veszélye.
Veszettség
Veszettség fordul elő ebben az országban. A szabadtéri tevékenységekben részt vevő utazók (például táborozók, túrázók, kalandutazók és barlangászok) közvetlen kapcsolatban lehetnek veszett kutyákkal, denevérekkel és más emlősökkel. Foglalkozási kockázatokkal küzdők (például állatorvosok, vadon élő állatok szakemberei, kutatók), valamint a hosszú távon utazók és külföldiek nagyobb kockázatnak vannak kitéve.
Biztonság és védelem Irán
Személyes biztonság
Iránban a bűnözési ráták vegyes képet mutatnak. Az erőszakos bűncselekmények aránya továbbra is viszonylag alacsony sok országhoz képest, de a vagyon elleni bűncselekmények száma az elmúlt években észrevehetően megnőtt. A rablások aránya 2012-ben 717 esetről 100 000 lakosra 2023-ra 1100-ra emelkedett, míg a gyilkosságok aránya ugyanebben az időszakban 2,5-ről több mint 3-ra emelkedett 100 000 lakosra vetítve. A kisebb bűncselekmények, beleértve a zsebtolvajlást, a pénztárcalopást és a motorkerékpárokról való táskalopást, a nagyobb városokban, különösen Teheránban megnőtt. A járművekben és motorokon közlekedő tolvajok néha gyalogosokat vesznek célba. A nemzetközi kártyák a szankciók miatt nem működnek Iránban, ezért minden készpénzt magánál kell tartani, vagy előre kell helyi bankkártyát kérni. Fennáll az emberrablás veszélye, különösen azok számára, akiknek kapcsolataik vannak nyugati kormányokkal. Bizonyos állampolgárságúak, különösen az Egyesült Királysághoz, az Egyesült Államokhoz vagy Kanadához kötődő kettős állampolgárok, önkényes fogva tartás veszélyével néznek szembe. Az iráni hatóságok előzetes figyelmeztetés nélkül őrizetbe vettek olyan személyeket, akiket kémkedés és nemzetbiztonsági jogsértések vádjával tartóztattak le, néha évekig fogva tartva őket. A katonai létesítmények vagy kormányzati épületek közelében történő fényképezés kémkedés vádjával történő letartóztatáshoz vezethet. A személyazonosító okmányok mindenkori magánál tartása kötelező. Az afganisztáni, pakisztáni és az iraki határ egyes részeihez közeli határterületek komoly biztonsági kockázatokat jelentenek, beleértve a banditizmust és a csempészetet.
Extrém erőszak
Az iráni robbantásokért és támadásokért erőszakos szélsőséges csoportok, köztük az Iszlám Állam, vállalták a felelősséget. A terrorizmus kockázata a szemtanúkra továbbra is fennáll, bár a kifejezetten turistákat célzó támadások ritkák. Az iráni hírszerző szolgálatokat több nyugati kormány is azzal vádolja, hogy merényletkísérleteket, emberrablásokat és megfigyelési műveleteket hajtottak végre a rezsim vélt ellenfelei, elsősorban disszidensek és konkrét személyek, nem pedig turisták ellen. Az afganisztáni és pakisztáni határvidékek, valamint az iraki határ egyes részei fokozott biztonsági kockázatokkal néznek szembe a fegyveres csoportok és a csempészhálózatok miatt. Az iráni nőgyilkossági esetek száma közel 60 százalékkal nőtt 2023 első felétől (55 eset) 2024 első feléig (93 eset). Irán továbbra is széles körben alkalmazza a halálbüntetést, a jelentések szerint 2024 első hat hónapjában legalább 266 kivégzést hajtottak végre. A kivégzések számos vádpontban alkalmazhatók, beleértve a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményeket, a nemzetbiztonsági bűncselekményeket és azokat a cselekményeket, amelyeket a kormány az Iszlám Köztársaságra nézve fenyegetésnek tekint. A biztonsági erők halálos erőszakot alkalmaztak a tüntetőkkel szemben, több száz embert megölve a tüntetések során.
Politikai zavargások
Nagyszabású tüntetések robbantak ki 2022 szeptemberében Mahsa Amini halálát követően, akit az erkölcsrendőrség őrizetében vettek őrizetbe. A tüntetések 2023-ban is folytatódtak, a biztonsági erők legalább 19 200 embert vettek őrizetbe és több mint 500-at öltek meg. A 2022-es tüntetések során legalább 551 tüntetőt öltek meg, ami 1979 óta a legmagasabb szám bármely tüntetésen. A biztonsági erők éles lőszert használtak, több száz halálesetet okozva. Több mint 700 kivégzésre került sor 2023-ban, ami jelentős növekedés 2022-höz képest. A 2023-as tüntetések összesen 3617 eseményt foglaltak el, nyugdíjasok, munkások és különböző szakmák képviselői tüntettek a gazdasági nehézségek és a kifizetetlen bérek miatt. Kisebb, helyi tüntetések folytatódnak Irán-szerte. A biztonsági erők súlyos erőszakkal reagálnak a tüntetésekre, beleértve a letartóztatásokat, veréseket és fogva tartást. A kormányzati fellépések közé tartozik az internet letiltása, a megfigyelés és az aktivisták megfélemlítése. A tüntetések kevés előzetes értesítéssel is bekövetkezhetnek, és még a békés összejövetelek is erőszakossá válhatnak. A szemtanúk sérülés, letartóztatás vagy fogva tartás veszélyének vannak kitéve. Sok őrizetbe vett tüntető kínzásról és bántalmazásról számolt be őrizetben. A tüntetések során gyermekeket is célba vettek. A munkások, nyugdíjasok és gazdálkodók gazdasági tüntetései gyakran előfordulnak bérkérdések, infláció és életkörülmények miatt.
Kerülendő területek
Szisztán és Beludzsisztán tartományt, különösen az afganisztáni határtól 100 kilométeren belüli területeket, kerülni kell. A pakisztáni határ közelében fekvő délkeleti régió komoly veszélyeket jelent, beleértve az emberrablást, a banditizmust és a fegyveres csempészést. Az iráni-iraki határtól 10 kilométeren belüli területek rendkívül veszélyesek, bár az északi kurd határvidéken rendszeresen átkelnek utazók. Az éjszakai utazás a határ menti területeken különösen veszélyes. Katonai és nukleáris létesítmények léteznek szerte az országban, de nem mindig vannak egyértelműen megjelölve. Ezeknek a helyszíneknek a közelében történő fényképezés vagy megközelítés kémkedés vádjával letartóztatáshoz vezethet. A délkeleti városhatárokon és a Pakisztán felé vezető útvonalakon bűnbandák tevékenysége tapasztalható, amelyek külföldieket vesznek célba. A fokozott politikai feszültség időszakaiban, különösen Teheránban, kerülni kell a városközpontokban található tüntetőterületeket. A tüntetések hirtelen kialakulhatnak a politikai fejleményekre vagy a gazdasági körülményekre válaszul. Beludzsisztánban felekezeti feszültségek tapasztalhatók, bár a helyzet az elmúlt években némileg javult. A vidéki területeken kevésbé fejlett infrastruktúra és korlátozott hozzáférés lehet a sürgősségi szolgálatokhoz. A határátkelőhelyek előzetes értesítés nélkül bezárhatnak.