Bosznia és Hercegovina
A Bosznia és Hercegovina
| Pénznem | Kabrió jel (BAM) |
| Nyelv | Bosnyák és horvát. Szerbül is beszélnek. |
| Főváros | Szarajevó |
Bosznia és Hercegovina Európa délkeleti részén, a Balkán-félszigeten található. A szomszédos országok közé tartozik keleten Szerbia és Montenegró, északon, nyugaton és délnyugaton pedig Horvátország és az Adriai-tenger. A lakosság körülbelül 4.500.000 ember.
A kormány parlamenti demokrácia, amely átalakítja gazdaságát piacorientált rendszerré. A kormány végrehajtó ága változó elnökség a három nagy csoport képviselői között: a bosnyák, a horvát és a szerb. A három képviselőt mind a négy évre választja az emberek. A főképviselő irodáját az 1995-ös Daytoni Egyezmény hozta létre, és ez a hivatal az állam legfőbb hatósága.
Bosznia és Hercegovina a kilencvenes években a jugoszláv háborúk után önálló állammá vált. A gazdaság a háború utáni újjáépítés miatt szenvedett.
Az ország egyre inkább turisztikai célponttá válik. A törökök és az Osztrák-Magyar Birodalom befolyása hozzájárult a gazdag történelemhez és kultúrához.
Ajánlott védőoltások Bosznia és Hercegovina
A legtöbb utazó számára
Hepatitis A vakcina
Ebben az országban jelentős a hepatitis A expozíció kockázata, ezért az oltás ajánlott.
Hepatitis B vakcina
Ebben az országban jelentős a hepatitis B fertőzés veszélye, ezért ajánlott az oltás.
Egyes utazók számára
Kanyaró, mumpsz, rubeola (MMR) vakcina
Egy adag kanyaró-mumpsz-rubeola (MMR) vakcina ajánlott 6-11 hónapos csecsemők számára.
Kullancs által okozott encephalitis vakcina
**Az ország minden területén fennáll a kullancs által terjesztett agyvelőgyulladás veszélye. A fertőzési időszak változó, azonban a kullancsok legaktívabbak kora tavasztól késő őszig. A kullancs terjesztett agyvelőgyulladás elleni védőoltás ajánlott, ha olyan területen utazik, ahol kullancsokkal érintkezhet (kempingezés, túrázás, szabadtéri tevékenységek).**
Veszettség elleni oltás
A veszettség elleni oltást azoknak az utazóknak ajánljuk, akik szabadtéri tevékenységekben vesznek részt (például táborozók, túrázók, motorosok, kalandos utazók és barlangászok), akik közvetlen kapcsolatban lehetnek veszett kutyákkal, denevérekkel és más emlősökkel. A foglalkozási kockázatokkal küzdők (például állatorvosok, vadon élő állatok szakemberei, kutatók), valamint a hosszú távon utazók és külföldiek nagyobb kockázatnak vannak kitéve, és be kell őket oltani.
Ajánlott gyógyszerek Bosznia és Hercegovina
Jelenleg nincsenek ajánlások a Bosznia és Hercegovina számára.
Betegségek, amelyekkel tisztában kell lenni Bosznia és Hercegovina
A legtöbb utazó számára
Hepatitisz A
Jelentős a hepatitis A vírus expozíció kockázata Bosznia és Hercegovinában.
Hepatitisz B
Jelentős a kockázata a hepatitis B megszerzésének Bosznia és Hercegovinában.
Egyes utazók számára
Kanyaró
Ebben az országban fennáll a kanyaró kockázata, különösen a 6-11 hónapos csecsemőknél.
Krími-kongói vérzéses láz
Fennáll annak a veszélye, hogy ebben az országban bizonyos rovar-, poloska- vagy kullancscsípés, vagy e betegséggel fertőzött személlyel vagy állattal való közeli érintkezés következtében elkapják a krími-kongói vérzéses lázat. Nagyobb kockázatnak vannak kitéve az olyan utazók, akik olyan tevékenységekkel foglalkoznak, mint a túrázás, a kempingezés, az állatokkal való foglalkozás, valamint a farmok és erdős területek látogatása. Nincsenek védőoltások (vagy gyógyszerek) a krími-kongói vérzéses láz megelőzésére.
Hanta vírus
Fennáll annak a veszélye, hogy ebben az országban fertőzött rágcsálóval szennyezett élelmiszer és víz fogyasztása vagy rágcsálócsípés révén elkapják a Hantavírust.
Kullancs által okozott encephalitis
Az ország egyes területein fennáll a kullancsencephalitis veszélye. A fertőzési időszak változó, azonban a kullancsok legaktívabbak kora tavasztól késő őszig.
Tuberkulózis
A tuberkulózis Bosznia és Hercegovinában fordul elő. Az ebbe az országba utazók a tuberkulózis kockázatának vannak kitéve, ha beteg barátokat vagy családtagokat látogatnak meg, egészségügyben dolgoznak, vagy szoros, tartós kapcsolatban állnak a lakossággal.
Veszettség
Veszettség fordul elő Bosznia és Hercegovinában. A szabadtéri tevékenységekben részt vevő utazók (pl. Táborozók, túrázók, motorosok, kalandutazók és barlangászok) közvetlen kapcsolatban lehetnek veszett kutyákkal, denevérekkel és más emlősökkel. Foglalkozási kockázatokkal küzdők (például állatorvosok, vadon élő állatok szakemberei, kutatók), valamint a hosszú távon utazók és külföldiek nagyobb kockázatnak vannak kitéve.
Biztonság és védelem Bosznia és Hercegovina
Személyes biztonság
Bosznia-Hercegovinában a bűnözés szintje mérsékelt. A kisebb bűncselekmények rendszeresen célozzák meg a turistákat, a zsebtolvajlás és a táskalopás gyakori a tömegközlekedési eszközökön, valamint Szarajevó és más városok gyalogos övezeteiben. A járművekből történő lopások száma megnőtt Szarajevó környékén a népszerű turisztikai területeken, különösen a Trebevic-hegyen. Az erőszakos bűncselekmények, mint például a rablás és a gyilkosság, a háború óta fennmaradt széles körű lőfegyver-elérhetőség miatt fordulnak elő. Sok helyi lakos rendelkezik lőfegyverrel, ami azzal a kockázattal jár, hogy rosszkor érik őket rossz helyen. Előfordulnak közúti rablások, különösen benzinkutaknál és autópálya-parkolókban. A szervezett bűnözés esetei alkalmanként erőszakkal járnak, de ritkán érintik közvetlenül a turistákat.
Extrém erőszak
2023-ban nem jelentettek terrorcselekményeket Bosznia-Hercegovinában, bár augusztusban egy személyt letartóztattak, akit állítólag egy mecset elleni támadás tervezéséért vádoltak. A terrorszervezetek továbbra is tervezgetik a lehetséges támadásokat, és kevés előzetes figyelmeztetéssel lecsaphatnak. A célpontok között lehetnek turisztikai látványosságok, közlekedési csomópontok, piacok, bevásárlóközpontok, kormányzati létesítmények, szállodák, klubok, éttermek, imahelyek, parkok, sportesemények, oktatási intézmények és repülőterek. Az ország az erőszakos szélsőségesség, többek között a radikális iszlám, a szélsőséges etnonacionalizmus és a külföldi befolyás elleni küzdelemre összpontosít. A nemzetközi terrorszervezetek és az erőszakos szélsőséges ideológiák továbbra is aggodalomra adnak okot. A nagy tömegeket vonzó nyilvános helyek nagyobb kockázatot jelentenek.
Politikai zavargások
Bosznia-Hercegovina egyre mélyülő politikai válsággal néz szembe, melynek középpontjában a Boszniai Szerb Köztársaság elszakadási lépései állnak. 2025-ben elfogatóparancsot adtak ki Milorad Dodik, a Boszniai Szerb Köztársaság elnöke ellen az állam alkotmányának megsértése miatt. A Boszniai Szerb Köztársaság törvényeket fogadott el, amelyek megtiltják az állami szintű igazságszolgáltatási és bűnüldözési intézmények működését a területén. Ez komoly veszélyt jelent az ország szuverenitására és alkotmányos rendjére nézve. Az etnikai és vallási feszültségek rendszeresen tüntetésekhez és forgalmi fennakadásokhoz vezetnek. A tüntetések erőszakossá válhatnak, és külföldieket is célba vehetnek. A politikai tüntetésekre gazdasági kérdésekre válaszul, politikailag jelentős ünnepnapokon és nemzetközi események során kerül sor. A Boszniai Szerb Köztársaság egyes politikusainak Egyesült Királyság-ellenes retorikája szélesebb körű Egyesült Királyság-ellenes hangulattá alakulhat át. Az ország az állam stabilitásával kapcsolatos aggodalmak közepette ünnepelte a daytoni megállapodás 30. évfordulóját.
Kerülendő területek
Az 1992-1995-ös háborúból származó fel nem robbant aknák és lőszerek továbbra is a legsúlyosabb elkerülendő veszélyt jelentik. 2024-ben körülbelül 838 négyzetkilométernyi szennyezett földterület maradt fenn, mintegy 180 000 akna még mindig a földben. Több mint 500 000 állampolgár él az aknaszennyezés veszélye alatt. 1995 óta 1781 ember sérült meg és 624 halt meg aknabalesetekben. A probléma 143 településből 129-et érint. A taposóaknák szempontjából legveszélyesebb területek közé tartozik Doboj, Teslic, Maglaj, Usora, Zavidovici, Gornji Vakuf, Sanski Most, Velika Kladusa, Travnik és Ilijas. Az aknák szétszórva találhatók vidéki területeken, erdőkben, hegyoldalakon, régi frontvonalak közelében és elhagyott építmények körül. Szarajevó és Mostar turisztikai területeit megtisztítják, de a vidéki ösvényekről való letérés vagy az elhagyott építmények felfedezése komoly veszélyt jelent. Az aknamezőket általában jelölik, de évente több ember hal meg vagy sérül meg. Maradjon szilárd burkolatú utakon és jelzett ösvényeken. Kerülje az elszigetelt hegyvidéki területeket. Vidéki területeken csak nappal közlekedjen.