Ukrajna

Ajánlott védőoltások Ukrajna

A legtöbb utazó számára

Hepatitis A vakcina

Ebben az országban jelentős a hepatitis A expozíció kockázata, ezért az oltás ajánlott.

Hepatitis B vakcina

Ebben az országban jelentős a hepatitis B fertőzés veszélye, ezért ajánlott az oltás.

Egyes utazók számára

Bacillus Calmette-Guérin (BCG) vakcina

A BCG oltás azoknak ajánlott, akiknél fokozott a fertőzöttekkel való közeli érintkezés kockázata, illetve a beoltatlan személyeknek, 16 év alatti gyermekeknek, akik 3 hónapnál tovább kívánnak az országban élni.

Kanyaró, mumpsz, rubeola (MMR) vakcina

Egy adag kanyaró-mumpsz-rubeola (MMR) vakcina ajánlott 6-11 hónapos csecsemők számára.

Kullancs által okozott encephalitis vakcina

A kullancs által terjesztett agyvelőgyulladás elleni védőoltás ajánlott, ha Volyn tartományba utazik, vagy ahol kullancsokkal való érintkezés fordulhat elő (kempingezés, túrázás, szabadtéri tevékenységek) kora tavasztól késő őszig.

Veszettség elleni oltás

A veszettség elleni oltást azoknak az utazóknak ajánljuk, akik szabadtéri tevékenységekben vesznek részt (pl. Táborozók, túrázók, kalandutazók és barlangászok), akik közvetlen kapcsolatban lehetnek veszett kutyákkal, denevérekkel és más emlősökkel. A foglalkozási kockázatokkal küzdők (például állatorvosok, vadon élő állatok szakemberei, kutatók), valamint a hosszú távon utazók és külföldiek nagyobb kockázatnak vannak kitéve, és be kell őket oltani.

Ajánlott gyógyszerek Ukrajna

Jelenleg nincsenek ajánlások a Ukrajna számára.

Betegségek, amelyekkel tisztában kell lenni Ukrajna

A legtöbb utazó számára

Hepatitisz A

Jelentős a hepatitis A vírus kitettségének kockázata Ukrajnában a szennyezett élelmiszerek vagy víz révén.

Hepatitisz B

Jelentős a kockázata a hepatitis B megszerzésének Ukrajnában.

Egyes utazók számára

Hanta vírus

Fennáll annak a veszélye, hogy ebben az országban fertőzött rágcsálóval szennyezett élelmiszer és víz fogyasztása vagy rágcsálócsípés révén elkapják a Hantavírust.

Krími-kongói vérzéses láz

Fennáll annak a veszélye, hogy ebben az országban bizonyos rovar-, poloska- vagy kullancscsípés, vagy e betegséggel fertőzött személlyel vagy állattal való közeli érintkezés következtében elkapják a krími-kongói vérzéses lázat. Nagyobb kockázatnak vannak kitéve az olyan utazók, akik olyan tevékenységeket folytatnak, mint a túrázás, a kempingezés, az állatokkal való foglalkozás, valamint a farmok és erdős területek látogatása. Nincsenek védőoltások (vagy gyógyszerek) a krími-kongói vérzéses láz megelőzésére.

Kanyaró

Egy adag kanyaró-mumpsz-rubeola (MMR) vakcina ajánlott 6-11 hónapos csecsemők számára.

Tuberkulózis

Az Ukrajnába utazók jelentős kockázatot jelentenek a tuberkulózisra, ideértve a többféle gyógyszerrel szemben rezisztens tuberkulózist is, ha barátokat vagy családtagokat látogatnak meg, egészségügyben dolgoznak, vagy szoros, tartós kapcsolatban vannak a lakossággal.

Kullancs által okozott encephalitis

Az ország egyes területein fennáll a kullancs terjesztett agyvelőgyulladás veszélye. A fő érintett területek Volyn tartományban találhatók. A fertőzési időszak változó, azonban a kullancsok legaktívabbak kora tavasztól késő őszig.

Veszettség

Veszettség fordul elő ebben az országban. A szabadtéri tevékenységekben részt vevő utazók (például táborozók, túrázók, kalandutazók és barlangászok) közvetlen kapcsolatban lehetnek veszett kutyákkal, denevérekkel és más emlősökkel. Foglalkozási kockázatokkal küzdők (például állatorvosok, vadon élő állatok szakemberei, kutatók), valamint a hosszú távon utazók és külföldiek nagyobb kockázatnak vannak kitéve.

Biztonság és védelem Ukrajna

Személyes biztonság

Ukrajna továbbra is aktív háborús övezet Oroszország 2022 februári teljes körű inváziója óta. A konfliktusokkal összefüggő erőszak 968 civil halálát és 4807 megsebesülését okozta 2024 decembere és 2025 májusa között, ami 37%-os növekedést jelent az előző évhez képest. Az orosz erők továbbra is rakéta- és dróntámadásokat hajtanak végre országszerte, beleértve a frontvonaltól távol eső területeket is. Csak 2024 szeptemberében több mint 1500 civil áldozatot jelentettek. A háború jelentős biztonsági kihívásokat teremtett a közvetlen harcon túl, beleértve azt is, hogy azonosítatlan személyek gyermekeket toboroztak a közösségi médián keresztül, hogy szabotázsakciókat kövessenek el ukrán célpontok ellen. A családon belüli erőszakos esetek száma 80%-kal nőtt 2024-ben 2023-hoz képest, több mint 5000 túlélővel. A hagyományos utcai bűnözés továbbra is mérsékelt a nagyobb városokban. A lakosok általában biztonságosabban érzik magukat a nappali órákban, bár éjszaka fokozódik a szorongás. A vagyon elleni bűncselekmények és a korrupciós aggodalmak továbbra is fennállnak olyan városi területeken, mint Kijev, Dnyipro és Odessza, de az erőszakos bűncselekmények aránya viszonylag alacsony a konfliktusokkal kapcsolatos veszélyekhez képest. Az egész országot légiriadó riasztás övezi, ami azonnali hozzáférést ír elő az óvóhelyekhez. A hadiállapot kijárási tilalmat, mozgáskorlátozásokat és fokozott biztonsági ellenőrzéseket ír elő, amelyek régiónként eltérőek.

Extrém erőszak

A folyamatban lévő háború szélsőséges erőszakot okoz Ukrajna-szerte. Az orosz fegyveres erők legalább 35 foglyul ejtett ukrán katonát végeztek ki 2024 decembere és 2025 májusa között, ami összhangban van a 2024 augusztusa óta növekvő kivégzésekkel. Az ukrán ügyészek legalább 147 ukrán foglyot dokumentáltak 2022 óta, akiknek közel 90%-a 2024-ben történt. A hadifoglyok elleni kínzás és szexuális erőszak továbbra is széles körben elterjedt és szisztematikus, a szabadon bocsátott ukrán hadifoglyok 95%-a számolt be kínzásról vagy bántalmazásról az orosz fogságban. Az orosz erők legalább öt kórházat támadtak közvetlenül 2024 decembere és 2025 májusa között. 2024-ben az egészségügyi intézmények elleni támadások száma megháromszorozódott 2023-hoz képest, 306 esetben az egészségügyi infrastruktúra megrongálódott vagy lerombolt. Az oktatási intézmények elleni támadások száma majdnem megduplázódott. Az orosz erők nagy területre kiterjedő hatótávolságú robbanófegyvereket használnak a városi területeken, és rövid hatótávolságú harci drónokat vetnek be a civilek ellen. A kahovkai gát 2023 júniusi pusztulása széles körű humanitárius katasztrófát okozott. 2022 februárja óta több mint 12 654 civil halt meg és 29 392 sérült meg. Közel 55 000 ukránt tartanak nyilván eltűntként, köztük legalább 16 000 civilt. Az orosz megszálló hatóságok Krímben, Donyeckben, Luhanszkban, Herszonban és Zaporizzsjában visszaéléseket követnek el a külföldiekkel és a helyiekkel szemben, különösen azokkal, akik az orosz megszállást kifogásolják.

Politikai zavargások

Ukrajna a háború kezdete óta először 2025 júliusában tapasztalta meg jelentős kormányellenes tüntetéseket, amikor ezrek gyűltek össze Kijevben, Odesszában, Lvivben és Dnyipróban a korrupcióellenes ügynökségeket érintő jogszabályok ellen. Ezek a karton Majdan néven ismert tüntetések nagyrészt békések voltak, és napokon belül törvényhozási változásokhoz vezettek, a hadiállapot ellenére is demonstrálva a polgári szerepvállalást. A parlament a nyilvános nyomás és a nemzetközi kritika hatására visszavonta a vitatott intézkedéseket. A tömeges tüntetések technikailag tilosak a hadiállapot értelmében, de a hatóságok tolerálták ezeket a tüntetéseket. A tüntetéseken nagyrészt a 2014-es Méltóság Forradalma által inspirált fiatalok vettek részt. Zelenszkij elnök a közvélemény követeléseire reagálva új, a ügynökségek függetlenségét visszaállító törvényjavaslatot nyújtott be. Ezen az elszigetelt incidensen kívül nem történt nagyobb politikai nyugtalanság a háború alatt, mivel az ukránok általában a nemzeti egységet és a védelmet helyezik előtérbe. Az ország hadiállapotban működik, minden régióban szükségállapoti intézkedéseket vezetnek be, beleértve a kijárási tilalmat, a mozgáskorlátozásokat és a biztonsági ellenőrzéseket. A mozgósítási politikák társadalmi feszültséget generálnak, különösen a 18-60 éves férfiakra vonatkozó behívók végrehajtása és a kilépési korlátozások tekintetében. A politikai diskurzus a háborús üldözésre, az EU-csatlakozásra és a háború utáni újjáépítésre összpontosít, nem pedig a belső politikai megosztottságra.

Kerülendő területek

A frontvonal mentén fekvő összes keleti és déli régió rendkívül veszélyes, és kerülendő. Ide tartozik Donyeck, Luhanszk, Herszon, Zaporizzsje, valamint Dnyipropetrovszk, Harkiv és Szumi megyék frontvonal menti területei. Ezeken a területeken aktív harcok, gyakori tüzérségi támadások és magas civil áldozatok aránya tapasztalható. Az Oroszország által megszállt területek, köztük a Krím-félsziget, valamint Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsje egyes részei továbbra is megszállás alatt állnak, jelentős orosz katonai jelenléttel. A megszállási hatóságok őrizetbe veszik, kihallgatják és zaklatják a külföldieket, különösen az amerikai és nyugati állampolgárokat. A belarusz határtól 50 km-en belüli területeket kerülni kell az orosz és belarusz katonai jelenlét miatt. Az olyan városok, mint Herszon és Zaporizzsje, bár ukrán ellenőrzés alatt állnak, rendszeres orosz tüzérségi és dróntámadásoknak vannak kitéve, Herszonban pedig szisztematikusan célozzák meg a civileket. A Zaporizzsjei Atomerőmű környéke nukleáris katasztrófaveszélyt jelent a folyamatos harcok miatt. A nyugati régiók, köztük Kárpátalja, Lviv, Ivano-Frankivszk, Csernyivci, Ternopil, Rivne és Volinyi viszonylag biztonságosabbnak tekinthetők, mivel körülbelül 1000 kilométerre találhatók a frontvonalaktól. Az orosz rakéták és drónok azonban Ukrajna bármely részét elérhetik, beleértve ezeket a nyugati területeket is. Kijevben rendszeresek a légiriadók és rakétatámadások, bár a légvédelmi rendszerek bizonyos védelmet nyújtanak. Ukrajna egyetlen területe sem teljesen biztonságos a légi támadásoktól.